A jövő évi költségvetés szerint hat év után sem emelkedik a szociális szférában dolgozók, köztük a bölcsődékben 70 ezer forint nettóért dolgozó kollégák fizetése. A gyerekeinket, idős rokonainkat gondozók nem tarthatók éhbéren, mert nem lesz, aki elvégezze ezt a munkát, ha többségében ezek a nők tömegesen mennek majd külföldre, és ötszörös fizetésért nyugaton fognak időst gondozni, gyereket ápolni és gondoskodó munkát végezni. Lábukkal fognak szavazni erről a kormányról.

A beígért béremelés és a szociális ágazat megalázó helyzetének rendezése a kormányprogramban ígértek ellenére elmaradt. 2013 első negyedévében 78 ezer Ft volt a szociális ellátásban dolgozók nettó átlagkeresete, a közfoglalkoztatottakat is beleszámítva. A KSH statisztikáiból egyértelműen kiderül, hogy a szociális ágazat jövedelmi pozíciói messze a legrosszabbak az összes nemzetgazdasági ágazat közül. 2008 óta nem változott a közalkalmazotti illetménytábla, a reálkeresetek pedig több mint 20 százalékkal csökkentek az elmúlt években. Ráadásul az adójóváírás kivezetése miatt kieső jövedelem pótlására felállított rendszer is hatástalannak bizonyult: még csökkent is a minimálbér felett keresők nettó bére! A kormány által hangoztatott pozitív intézkedések teljesen alkalmatlanok voltak arra, hogy megállítsák a szociális szférában dolgozók elszegényedését.

A GYES ne büntesse az anyákat!

A gyedről évente visszatérő 90-100 ezer nőnek a fele sem tud korábbi állásában elhelyezkedni! Ez egyrészt a munkaerőpiac rugalmatlanságát jelzi, ami nem teszi lehetővé, hogy a kisgyermekes nők olyan formában végezhessék munkájukat a gyed/gyes előtti és utáni időszakban egyaránt, ami számukra leginkább összeegyeztethető a gyermekneveléssel. Másrészt azt is jelenti, hogy ez az időszak olyan hosszú távolmaradást jelent a munkaerőpiactól, ami jelentősen erodálja a korábban megszerzett tudást, s ebből kifolyólag rontja a gyermekgondozási szabadságon lévők foglalkoztathatóságát.

Az LMP szerint nemcsak a foglalkoztatottság rugalmasságát kellene növelni, hanem a gyed és a gyes rendszerébe olyan ösztönzőket kellene beépíteni, amelyek elősegítik a kisgyermekes nők munkavállalási kedvét.

A rugalmas GYED lényege, hogy azok az anyák, akik a gyerekük két éves kora előtt mennek vissza dolgozni, megkaphatják a két évre járó gyed teljes összegét. Ugyanez azonban nem érvényes a gyes-re, ezért az LMP minden évben újra és újra azt javasolja, hogy a gyes-t – utalvány formájában – munkába állás esetén is megtarthassák a 8 órás munkát végzők, valamint a meghosszabbított gyes-en lévők (ikres szülők, fogyatékos vagy tartós beteg gyereket nevelők) a gyerekekkel járó többletterhek (közlekedés, bölcsőde) finanszírozása céljából. Ugyanis azok, akik csak GYES-re jogosultak, munkahely nélkül mentek szülni, extra nehéz helyzetben vannak, és a kormány mindig ezeket a rétegeket felejti el segíteni, ami súlyosan méltánytalan.

Több óvodát, bölcsődét!

Kulcskérdés a gyermekes nők munkaerő-piaci visszatérését biztosító sokszínű intézményhálózat kiépítése. A kisgyermekes anyák alacsony foglalkoztatottságának legfőbb oka a bölcsődék, óvodák és családi napközik hiánya, illetve egyenetlen területi eloszlása. Éppen ezért kell prioritást kapnia ezek fejlesztésének. A bölcsőde és a három év alatti gyermekek ellátását is biztosító intézmények jelenlegi kapacitásait jelentősen, hosszabb távon a többszörösére kell bővíteni. Minél több család számára legyenek elérhetők ezek a szolgáltatások, növelve ezzel a nők visszatérési esélyeit a munkaerőpiacra. Problématérképet kell készíteni az akut bölcsőde-, illetve óvodahiányos települések és kistérségek feltárására, mert bölcsőde és óvoda (bölcsőde–óvoda) létesítése szükséges minden olyan településen, ahol a gyermeklétszám ezt indokolja. Támogatjuk a családi napközik létrehozását országszerte, de mindenekelőtt vidéken. A kiskeresetű szülők számára lényegesen olcsóbbá, a legrászorultabbaknak pedig ingyenessé tennénk ezt az ellátási formát.

Lehetővé tennénk emellett, hogy az óvodai férőhelyhiány enyhítésére újonnan létrejövő családi napközik is kaphassák meg az állami támogatást. Mivel 2014. szeptember 1-jétől a 3 éves kortól kötelező óvoda az LMP javaslatára családi napköziben is teljesíthető lesz, a jövő évi költségvetésben meg kell teremteni ennek a finanszírozási hátterét. Nem végezhet kötelező feladatot egy intézmény úgy, hogy ahhoz nem ad támogatást az állam.

Az államnak és a munkáltatóknak béren kívüli juttatás keretében, utalvány formájában hozzá kellene járulniuk a kisgyermekes családok gyermekelhelyezéséhez; erre javaslatot teszünk az Erzsébet kártya/utalvány program keretében. Az utalvány legyen beváltható oviban, bölcsiben, csanában, játszóházban, magánbölcsiben, bébiszitternél, stb.

Gyerek mellett vállalkozni

Sajátos élethelyzet és gyakran karrierváltó pont a nők életében a szülés után a munkába való visszatérés. Azok a nők, akik a gyereknevelés mellett csak fokozatosan és rugalmasan szeretnének visszatérni, de olyan térségekben élnek, ahol nincs foglalkoztató, gyakran döntenek vállalkozás indítása mellett. Javaslatunk szerint 3 év alatt 25, 50, 75, majd 100%-os járulékfizetés adja meg azt a fokozatosságot, amelyre egy kezdő női vállalkozásnak szüksége van. Így fokozatosan, akár csak heti pár órai munkával el tudják indítani mikrovállalkozásukat, vagy lassan önfoglalkoztatóvá válhatnak.

Azoknak, akik ennél ambiciózusabbak, női beszállítói támogató programot szükséges indítani, ami akár a család eltartására is alkalmassá válhat EU-támogatással. A családdal összehangolható kisvállalkozás jó hatással van a következő gyermek vállalására is, mert a rugalmasság mellett az anya nincs kitéve munkaerő-piaci diszkriminációnak sem.

Ertsey Katalin