Hogyan lehetne segíteni a nőknek, hogy gyerekvállalás után könnyebben térhessenek vissza a munkába?

A kisgyermekes nők manapság nem tudnak úgy dolgozni, hogy az összeegyeztethető legyen a gyermekneveléssel. A gyermeket vállaló nők átlagosan öt év után tudnak ismét munkába állni. Az évente visszatérő 90-100.000 nőnek a fele sem tud korábbi állásában elhelyezkedni. A hosszas távollét miatt tudásuk könnyen elavulttá válhat, ami tovább rontja esélyeiket. Rugalmas munkahelyek, megfelelő, megfizethető gyermekellátási formák együttesen hoznák meg a kedvet az újabb gyerekek vállalásához. A bevezetésre kerülő gyed extra ugyan munkavállalás mellett is igénybe vehető lesz, ez azonban távol áll az LMP által támogatott rugalmas gyed és gyes rendszerétől, amiben rövidebb idő alatt is ki lehetne fizetni ugyanazt a támogatást.

Mi a megoldás, ha nincs elég hely a bölcsődékben, óvodákban?

Új családi napköziket kell létrehozni, főképp vidéken, ott ahol kevesen élnek, és emiatt nem kötelező bölcsőde fenntartása. A családi napközi gyorsan kiépíthető és a hagyományos intézményeknél rugalmasabb intézményi forma, emellett új munkahelyeket is teremt helyben. A családi napközik szélesebb körű elterjedésére hároméves programot dolgoztunk ki. Az állami támogatás növelését, ezzel pedig a térítési díjak csökkenését szeretnénk elérni. Célunk, hogy a 2015. szeptember 1-re halasztott, 3 éves kortól bevezetendő kötelező óvodai ellátást a családi napközikben ugyanúgy le lehessen tudni, mint bármelyik állami óvodában.

A gyerek után mire vállalkozzon még a kismama?

Azok a nők, akik a gyereknevelés mellett szeretnének újra dolgozni, gyakran döntenek vállalkozás indítása mellett a munkaerőpiac rugalmatlansága miatt. Nekik segítene, ha szakmai segítségnyújtás, kedvezményes hitelek biztosítása mellett részmunkaidős vállalkozói státuszt biztosítanánk nekik. Így akár heti pár órai munkával el tudnák indítani mikrovállalkozásukat. Javaslatunk szerint 3 év alatt 25, 50, 75, majd 100%-os járulékfizetés adja meg azt a fokozatosságot, amelyre egy ilyen vállalkozásnak szüksége van. Azoknak, akik kicsit nagyobb ambícióval bírnak, női beszállítói támogató programot indítanánk uniós támogatással, ami akár a család eltartására is alkalmassá válhat. A program forrásigénye mintegy 2 milliárd forint.

Miért kell emelni a szociális, köztük a bölcsődei dolgozók bérét?

Mert elfogadhatatlan, hogy a gyerekeinket, idős rokonainkat gondozók éhbért kapjanak, míg hasonló munkáért külföldön sokkal több megbecsülés és sokszoros fizetés jár. Nem lehet cél őket is elüldözni Magyarországról. A jövő évi költségvetés alapján öt év után sem emelkedik a szociális szférában dolgozók, így például a bölcsődékben nettó 70 ezer forintért dolgozók fizetése. A szociális ágazat megalázó helyzetének rendezése a kormányprogramban ígéretek ellenére elmaradt. Szorgalmazzuk az egészségügyi bértábla szociális területen dolgozókra való kiterjesztését, azaz mintegy 20 százalékos bérfejlesztést. 95 ezer dolgozóval számolva ez 30 milliárdos költségvetési forrást igényel.